finance

Pénzügyi hírek amik mozgatják a világot. Az események előzménye, háttere és várható következményei. - Bemutatkozás: Dóra vagyok több mint 10 éve foglalkozom nemzetközi pénzügyekkel. Arról szoktam írni ami felkelti az érdeklődésemet, úgyhogy általában ilyen vagy olyan pozícióm is van benne. A blogon szereplő vélemények ilyen módon kezelendők.

Portfolio

Twitter

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

aapl (3) államháztartás (2) altr (1) apple (2) bank (1) basel3 (1) bidu (1) brcm (1) cat (1) cmi (1) coh (1) elemzés (1) expd (1) fed (1) futi (1) gazdaság (2) gld (1) hitel (2) ipad (2) iwm (7) iyr (1) jelzálog (1) kockázat (1) költségvetés (2) krugman (1) lfl (1) lvs (1) nők (1) obama (2) pcln (1) ph (1) portfolioblogger (30) pxd (1) qqqq (9) setup (1) slv (1) smh (9) soros (1) spy (14) startup (1) stiglitz (2) tech (2) usa (9) uso (1) uup (1) vwap (1) xlf (10) Címkefelhő

Portfolio

Az Euro sorsdöntő napja

doracroy 2012.08.30. 00:01

Európa és az egész világ izgatottan várja szeptember 12-ét, a német Alkotmánybíróság döntését az Európai Stabilitási Mechnizmusról (ESM). Ez a tervek szerint a végleges utódja lehet a jelenlegi eurozónás mentőövnek, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusnak (EFSM). A bíróságnak abban az ügyben kell döntenie hogy az ESM felállítása sérti-e a német alaptörvényt (Grundgesetz). Ha a bíróság a felpereseknek ad igazat, akkor felszólítja a német elnököt, hogy ne írja alá az ESM megállapodást, amit egyébként már elfogadott a német parlament (Bundestag).

Komoly következményei lehetnek a döntésnek mindkét oldal számára. A befektetők aggódnak, hogy a bíróság ellenezni fogja az ESM-et és így el kell szenvedniük a veszteséget a rossz befektetéseik után. A még pénzügyileg stabil európai országok adófizetői és nyugdíjasai aggódnak, hogy a bíróság utat enged az európai adósságok megosztásának, megterhelve őket ugyanezen befektetők veszteségével.

A felperesek az egész politikai palettát képviselik, többek mellett a CDU-t és CSU-t is. Emellett egy csoport visszavonult közgazdász és jogi professzor, továbbá "átlag emberek" egyéni beadványit elmelték ki példának a bíróságon.

A felperesek számos ellenvetést vetettek fel az ESM-mel szemben:

Először is, szerintük az sérti a Maastrichti szerződés "no-bail-out" záradékát (Article 125.) Ugyanis Németország azzal a feltétellel egyezett bele a német márka feladásába, hogy az új valutaövezet nem vezethet az egyes tagállamok adósságának közvetlen vagy közvetett megosztásához, vagyis ellenez minden csődközeli ország uniós pénzből történő megsegítését. Tehát úgy tekintettek az új fizetőeszközre, mint elszámolási egység a gazdasági körforgásban, aminek nincs vagyoni hatása.

A felperesek azzal érvelnek, hogy Görögország esetében a 125-ös cikkely átlépéséhez szükséges lett volna bizonyítani, hogy a fizetésképtelenség nagyobb kárt okozhat, mint ami várható volt a Maastricht-i szerződés megfogalmazásakor. Valójában azonban ilyen bizonyíték nem volt.

Másodszor a német törvények az ESM beveztésével kapcsolatban kötelezik az ESM Vezető Tanácsának német képviselőjét, hogy csak azután szavazzon miután a német parlament döntött a kérdésről. A felperesek szerint a nemzetközi jogban ez nem megengedett. Ha a német fél szeretné korlátozni a képviselője jogkörét, akkor előzetesen tájékoztatnia kellett volna erről a többi résztvevő államot. Másrészt a Vezető Tanács német képviselője titoktartási esküt tett, ami a felperesek szerint akadályozza a német parlament iránti felelősséget.

Továbbá a felperesek azt állítják, hogy míg az ESM egyezmény csak korlátok között nyújthat forrást az egyes tagállamoknak (minősített többség kell hozzá), azt nem határozza meg milyen feltételek mellett fogadhatók el a veszteségek. A veszteség lehet éppen annak az eredménye is, hogy az ESM Vezető Tanácsának magas a fizetése amit önmagának fizet. Esetleg lehet a kölcsönök behajtásáért tett kevés erőfeszítés, vagy más rossz adósságkezelés eredménye. És amiért a Vezető Tanács és a Végrehajtó testület tagjai mentelmi jogot élveznek, az alacsony teljesítmény nem büntethető.

Ha veszteségek merülnek fel, azt a kezdeti 80 milliárd eurós befizetésből fedezik, amit azután automatikusan feltöltenek a résztvevő országok tőkearányában. Ha az egyes országok nem tudják teljesíteni a hozzájárulásukat, másoknak kell azt helyettük megtenni. Elviekben tehát lehet, hogy egy adott ország vállalja a veszteségek egész terhét. Egy ilyen közösség és a sok kötelezettség -a felperesek szerint- ellentmond a bíróság korábbi nyilatkozatával miszerint Németország nem fogadhat el más országok működéséből származó pénzügyi kötelezettségeket.

Ennél is rosszabb, hogy a felperesek szerint bár minden tagállam a tőkemegoszlás arányában felelős a partnerekkel szemben, ez nem minden résztvevőre valósul meg teljes mértékben. Elvi síkon még az is lehetséges, hogy egyetlen ország legyen felelős a teljes 700 milliárd eurós kitettségért.

Végül, az ESM nem vizsgálható önmagában, azt a teljes kitettség kontextusában kell nézni, amibe beletartozik az az 1400 milliárd eurós mentőcsomag amit már odaadtak. Egészen pontosan a Target2 hitelt is bele kell venni, amit a bajban lévő országok központi bankjai vettek fel, és ami csaknem eléri az 1000 milliárd eurót.

Senki nem tudja hogy fog dönteni az alkotmánybíróság ezekről a kifogásokról. A legtöbb elemző szerint valószínűtlen hogy a bíróság ellenezze az ESM egyezményt. Ugyanakkor sokan várnak az ítélethez különféle kiegészítéseket, vagy azt hogy a német elnök kösse az aláírását bizonyos előfeltételekhez.

Címkék: portfolioblogger

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://finance.blog.hu/api/trackback/id/tr644740504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

busga 2012.08.30. 07:06:56

A felpereseknek igaza van....A német alkotmánybíróság meg nem úgy működik mint a magyar.Vétózni fognak.