finance

Tőzsde, bankok, biztosítók, brókercégek, lízingcégek, alapkezelők, pénzváltók, pénzforgalmi szolgáltatók, illetve FIKSZek, SZISZek - Bemutatkozás: Dóra vagyok több mint 10 éve foglalkozom nemzetközi pénzügyekkel. Arról szoktam írni ami felkelti az érdeklődésemet, úgyhogy általában ilyen vagy olyan érdekeltségem is van benne. A blogon szereplő vélemények ilyen módon kezelendők.

Portfolio

Twitter

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

aapl (3) államháztartás (2) altr (1) apple (2) bank (1) basel3 (1) bidu (1) brcm (1) cat (1) cmi (1) coh (1) elemzés (1) expd (1) fed (1) futi (1) gazdaság (2) gld (1) hitel (2) ipad (2) iwm (7) iyr (1) jelzálog (1) kockázat (1) költségvetés (2) krugman (1) lfl (1) lvs (1) nők (1) obama (2) pcln (1) ph (1) portfolioblogger (31) pxd (1) qqqq (9) setup (1) slv (1) smh (9) soros (1) spy (14) startup (1) stiglitz (2) tech (3) usa (9) uso (1) uup (1) vwap (1) xlf (10) Címkefelhő

Portfolio

T+1

doracroy 2024.05.29. 23:39

Ahogy a Bloomberg frappánsan fogalmaz, "az amerikai tőzsde végre olyan gyors, mint száz évvel ezelőtt" - és valóban, egy évszázad után ismét egy nap alatt zárulnak a részvénykereskedések New Yorkban. Az új SEC szabályok szerint keddtől a tranzakciók lezárási ideje ismét egy napra rövidül. Ez a változás nemcsak az amerikai, hanem a kanadai és mexikói piacokat is érinti, amelyek hétfőtől csatlakoznak a T+1 rendszerhez.

A „T+1” rendszer előnyei közé tartozik a nagyobb kényelem és a rövidebb lebonyolítási idő, ami lehetővé teszi a befektetési, kereskedési és adózási döntések finomhangolását. Azonban, míg a blockchain technológia azonnali és biztonságos tranzakciókat kínál, a hagyományos piacokon továbbra is 24 órás késéssel kell számolnunk.

A számítógépek előtti korban a részvénykereskedések fizikai részvények átvitelét jelentették, ami gyakran öt napig is eltartott. Az 1960-as évek végén a növekvő kereskedési volumen és a „papírmunka válság” miatt a New York-i tőzsde létrehozott egy központi klíringházat, amely automatizálta a tranzakciókat. Azóta a Securities and Exchange Commission (SEC) fokozatosan rövidítette a lebonyolítási időt, a mostani „T+2”-ről a „T+1”-re.

A „meme részvény” kereskedési őrület 2021 elején rávilágított a piaci infrastruktúra frissítésének szükségességére. Az amatőr kereskedők, akik közösségi média bejegyzések alapján vásároltak fel olcsó részvényeket, mint például a GameStop és a Bed Bath & Beyond, arra kényszerítették a Robinhoodhoz hasonló platformokat, hogy két napig fedezzék azokat. A „T+1” rendszer célja, hogy csökkentse a pénzügyi rendszer kockázatait, és stabilabb piaci környezetet biztosítson.

Az átállás kihívásokkal is jár. Az amerikai befektetőknek és különösen a nemzetközi szereplőknek jobban oda kell figyelniük a dollár beszerzésére, mivel kevesebb idő áll rendelkezésre a hibák javítására és a csalásokból származó bevételek blokkolására. Az SEC is figyelmeztetett, hogy a rövid távú átállás során nőhet a hibák száma és a kihívások mértéke egyes piaci szereplők számára.

A T+1 átállás globális visszhangot váltott ki. Az USA részvénypiacai eltérnek a napi 7,5 trillió dolláros globális devizapiacoktól, amelyek általában két nap alatt zárulnak. Sok külföldi intézménynek előre kell biztosítania a devizát, hogy időben lezárhassák a tranzakcióikat. Az Európai Alap- és Eszközkezelő Szövetség (EFAMA) szerint naponta akár 70 milliárd dollár értékű devizakereskedés is veszélybe kerülhet a gyorsabb amerikai lebonyolítási ciklus miatt.

Az SEC elnöke, Gary Gensler szerint a modern technológia lehetővé tehetné a „T+0” vagy az „azonnali” lezárást is, különösen, ha a blockchain technológiát alkalmaznák. Azonban a Securities Industry and Financial Markets Association (SIFMA) szerint ez jelentős költségekkel járna a piaci műveletek módosítása miatt. Az azonnali lezárás több hibás kereskedést és csalást eredményezhet, mivel kevesebb idő maradna a helytelen utasítások javítására vagy a szabályozási problémák felismerésére.

A pénzügyi kereskedelmi csoportok, mint például az Investment Company Institute, azt mondják, hogy az ipar felkészült az átállásra. A bankok különös figyelmet fordítanak a május 29-i „kettős lezárási napra”, amikor a T+2 ciklusból származó amerikai kereskedések és az első T+1 kereskedések egyszerre zárulnak. A T+1 átállás hosszú távon is változásokat hoz a bankok döntéseiben, például a Societe Generale és a Citigroup is módosítja dolgozói munkaidő-beosztását az új rendszerhez való igazodás érdekében.

India már áttért a T+1 rendszerre, és Kína piacai is vegyesen működnek az azonnali és T+2 lezárási sebességekkel. Kanada és Mexikó májusban csatlakozik a T+1 rendszerhez, míg az Egyesült Királyság 2027 végére tervezi a váltást. Az Egyesült Államok az Európai Uniót is nyomás alá helyezte, hogy csatlakozzon a T+1 rendszerhez, és az ausztrál piacok is mérlegelik a váltást.

A T+1 átállás alapvetően átalakítja a piaci működést. Az előnyök és kihívások egyaránt jelentősek, de a cél egyértelmű: stabilabb, gyorsabb és hatékonyabb piacot teremteni. Érdemes tehát nyitott szemmel figyelni ezeket a változásokat, és kihasználni az új rendszer adta lehetőségeket. Az átállás nem lesz zökkenőmentes, de a hosszú távú előnyök vitathatatlanok. Készüljünk fel tehát a T+1 korszakra, és navigáljunk magabiztosan az új piaci környezetben!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://finance.blog.hu/api/trackback/id/tr2518416729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása