finance

Európa és az egész világ izgatottan várja szeptember 12-ét, a német Alkotmánybíróság döntését az Európai Stabilitási Mechnizmusról (ESM). Ez a tervek szerint a végleges utódja lehet a jelenlegi eurozónás mentőövnek, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusnak (EFSM). A bíróságnak abban az ügyben kell döntenie hogy az ESM felállítása sérti-e a német alaptörvényt (Grundgesetz). Ha a bíróság a felpereseknek ad igazat, akkor felszólítja a német elnököt, hogy ne írja alá az ESM megállapodást, amit egyébként már elfogadott a német parlament (Bundestag).

Komoly következményei lehetnek a döntésnek mindkét oldal számára. A befektetők aggódnak, hogy a bíróság ellenezni fogja az ESM-et és így el kell szenvedniük a veszteséget a rossz befektetéseik után. A még pénzügyileg stabil európai országok adófizetői és nyugdíjasai aggódnak, hogy a bíróság utat enged az európai adósságok megosztásának, megterhelve őket ugyanezen befektetők veszteségével.

A felperesek az egész politikai palettát képviselik, többek mellett a CDU-t és CSU-t is. Emellett egy csoport visszavonult közgazdász és jogi professzor, továbbá "átlag emberek" egyéni beadványit elmelték ki példának a bíróságon.

A felperesek számos ellenvetést vetettek fel az ESM-mel szemben:

Először is, szerintük az sérti a Maastrichti szerződés "no-bail-out" záradékát (Article 125.) Ugyanis Németország azzal a feltétellel egyezett bele a német márka feladásába, hogy az új valutaövezet nem vezethet az egyes tagállamok adósságának közvetlen vagy közvetett megosztásához, vagyis ellenez minden csődközeli ország uniós pénzből történő megsegítését. Tehát úgy tekintettek az új fizetőeszközre, mint elszámolási egység a gazdasági körforgásban, aminek nincs vagyoni hatása.

A felperesek azzal érvelnek, hogy Görögország esetében a 125-ös cikkely átlépéséhez szükséges lett volna bizonyítani, hogy a fizetésképtelenség nagyobb kárt okozhat, mint ami várható volt a Maastricht-i szerződés megfogalmazásakor. Valójában azonban ilyen bizonyíték nem volt.

Másodszor a német törvények az ESM beveztésével kapcsolatban kötelezik az ESM Vezető Tanácsának német képviselőjét, hogy csak azután szavazzon miután a német parlament döntött a kérdésről. A felperesek szerint a nemzetközi jogban ez nem megengedett. Ha a német fél szeretné korlátozni a képviselője jogkörét, akkor előzetesen tájékoztatnia kellett volna erről a többi résztvevő államot. Másrészt a Vezető Tanács német képviselője titoktartási esküt tett, ami a felperesek szerint akadályozza a német parlament iránti felelősséget.

Továbbá a felperesek azt állítják, hogy míg az ESM egyezmény csak korlátok között nyújthat forrást az egyes tagállamoknak (minősített többség kell hozzá), azt nem határozza meg milyen feltételek mellett fogadhatók el a veszteségek. A veszteség lehet éppen annak az eredménye is, hogy az ESM Vezető Tanácsának magas a fizetése amit önmagának fizet. Esetleg lehet a kölcsönök behajtásáért tett kevés erőfeszítés, vagy más rossz adósságkezelés eredménye. És amiért a Vezető Tanács és a Végrehajtó testület tagjai mentelmi jogot élveznek, az alacsony teljesítmény nem büntethető.

Ha veszteségek merülnek fel, azt a kezdeti 80 milliárd eurós befizetésből fedezik, amit azután automatikusan feltöltenek a résztvevő országok tőkearányában. Ha az egyes országok nem tudják teljesíteni a hozzájárulásukat, másoknak kell azt helyettük megtenni. Elviekben tehát lehet, hogy egy adott ország vállalja a veszteségek egész terhét. Egy ilyen közösség és a sok kötelezettség -a felperesek szerint- ellentmond a bíróság korábbi nyilatkozatával miszerint Németország nem fogadhat el más országok működéséből származó pénzügyi kötelezettségeket.

Ennél is rosszabb, hogy a felperesek szerint bár minden tagállam a tőkemegoszlás arányában felelős a partnerekkel szemben, ez nem minden résztvevőre valósul meg teljes mértékben. Elvi síkon még az is lehetséges, hogy egyetlen ország legyen felelős a teljes 700 milliárd eurós kitettségért.

Végül, az ESM nem vizsgálható önmagában, azt a teljes kitettség kontextusában kell nézni, amibe beletartozik az az 1400 milliárd eurós mentőcsomag amit már odaadtak. Egészen pontosan a Target2 hitelt is bele kell venni, amit a bajban lévő országok központi bankjai vettek fel, és ami csaknem eléri az 1000 milliárd eurót.

Senki nem tudja hogy fog dönteni az alkotmánybíróság ezekről a kifogásokról. A legtöbb elemző szerint valószínűtlen hogy a bíróság ellenezze az ESM egyezményt. Ugyanakkor sokan várnak az ítélethez különféle kiegészítéseket, vagy azt hogy a német elnök kösse az aláírását bizonyos előfeltételekhez.

Ahogy azt a 2012-es előrejelzésben írtam, az olasz Unicredit csoport szilveszter óta majdnem 50%-os esésével vannak tele a címlapok. Csak a mai napon nyolcszor kellett felfüggeszteni a papírt. A bank ugyanis "sikeresen" próbálkozott tőkeemeléssel, és ezt az egész olasz bankszektor megérezte. A bank részvények átlag 16%-os csökkenésének oka az aggodalom hogy a valódi tőkebevonás (nem rövid távú válságmegoldás) költsége továbbra is nagyon magas. Ugyanis ha egy 7.5 milliárd eurós tőkebevonás 40%-os zuhanást okozott, hogy fogja elviselni a piac a további szükséges 115 millárdosat.

Itt az év vége úgyhogy eljött az idő hogy összegezzük a 2011-es évet és megtippeljük mi vár ránk 2012-ben.

Az idei év nem igazán kedvezett a tradereknek, nem nagyon volt könnyen kereskedhető trend, illetve ezek lefutási ideje is lerövidült. Kereskedési lehetőségek azért bőven akadtak, mégha nem is mindig a részvény piacokon, és különben is nagyon ritka a könnyen kereskedhető piac, 2010-ben azt hiszem el voltunk kényeztetve. Az utóbbi hónapokban kialakult egy hírek vezérelte piac. Minden hírből ki lehetett olvasni a teljes risk-on/risk-off helyzet valamelyikét. Ráadásul a politika bőven szolgáltatott eseményeket, pletykákat, cáfolatokat. A nemzetközi politikában az utca emberére került a hangsúly: megdőltek diktatúrák, meghaltak véreskezű zsarnokok. A pénzügyi világban is ledőltek a stabilitás korábbi szimbólumai. Egy EU által garantált kövény fizetésképtelenné vált, ezáltal megkérdőjeleződött az Euro struktúrája és ezen keresztül a teljes globális rendszer. Több jel is arra mutat, hogy nagy európai kereskedelmi bankok mentek csődbe, amit csak drasztikus lépésekkel és globális együttműködéssel lehetett a szőnyeg alá söpörni egy ideig. Azonban a helyzet továbbra áll, ha egy befektető részvénypozícióját úgy értelmezzük mint egy opciót a cég eszközállományára, akkor a befektető a nagy volatilitásban érdekelt. Egy régi ismerősöm (Marla Singer@ZH) szerint nagyön közel járhatunk a bankrendszer összeomlásához. Én nem látom ennyire súlyosnak a helyzetet egyelőre.

Lássunk pár tippet mi lesz szerintem 2012-ben:

- Romney lesz a republikánus elnökjelölt és megveri Obamát akinek alelnökjelöltje Hillary Clinton

- Európában továbbra is nehéz lesz, recesszióba süllyed, de nem omlik össze

- Bajba kerülnek az olasz (Unicredit) és a spanyol (Santander) bankok de megmentik őket

- Megállapodnak a fiskális unióról és lesz egy német EU pénzügyminiszter

- Matolcsy helyett Varga Mihály lesz valamilyen pénzügyminiszter a ciklus közepén esedékes kormányátalakításnál

- Megállapodunk az IMF-fel

- Összességében az euró csökken a dollár növekszik

- Az arany 1300-at is meglátogatja de aztán visszajön 2000-ig

- Az Apple még emelkedik, aztán érződni fog Jobs hiánya és osztalék részvénnyé válik

- A kínai ingatlanpiac kártyavárként zuhan össze

- Japánban is problémák lesznek az adóssággal

- Iránban lesz valami gáz, de nem lesz "Operation Nobel Peace Prize", majd az új republikánus elnök

- A nyersanyag árak emelkedése további tüntetéseket eredményez világszerte

- Mindent egybevetve a részvények először bezuhannak, aztán hirtelen talpraállás jön

Valódi géniusz távozott közülünk, aki megváltoztatta a világot. Életemet meghatározó inspirációt köszönhetek neki. 

Szerdán jelent meg Szalay-Berzeviczy Attila cikke az indexen, ami elsősorban a magyarországi helyzettel foglalkozik, de kitekintést nyújt a globális viszonyokra is. A szerző korábbi BÉT elnök, az Unicredit Global Securities vezetője, de írásában nem tünteti föl tisztségét és a magánvéleményét írja le. A cikk vírusként járta be a teljes internetet. Egy pénteki rendezvényen Patai Mihály, aki szintén az Unicreditben a magyarországi leányvállalat vezetője és a Bankszövetség elnöke, hülyeségnek minősítette Szalay-Berzeviczy gondolatait és elhatárolódott tőle.

Szerintem Szalay-Berzeviczy cikke alapvetően nagyon fontos témát fejteget és tényszerűen leírja a magyarországi fejlemények hatásait. Szükség lenne minnél több ilyen, a pénzügyi kultúra meghonosítását segítő, átfogó képet nyújtó cikkre Magyarországon. Annyiban azonban igaza van Patainak, hogy az írás néhol túlzottan is szeretne kitörni az unalmas pénzpiaci elemzés kategóriából és már-már szenzációhajhász kijelentéseket tesz. Ez egyébként sikeresnek mondható, mert ugyanazon a napon a figyelőn is megjelent egy írása Szalay-Berzeviczynek tárgyilagosabb hangvételben és az egyébként remek cikk közel sem kapott akkora visszhangot.

Ami kiváltotta a nemzetközi érdeklődést az nem is a cikk lényege vagyis a magyarországi helyzet, hanem a nemzetközi pénzügyi rendszer állapotáról tett megjegyzések. Olyan kijelentések, mint: "Európa közös fizetőeszköze gyakorlatilag halott.", "amikor Athén csődöt jelent, Európát egy tízes erejű földrengés rengeti meg", "Az egyetlen nyitott kérdés most már csak az, hogy az európai kormányok és az Európai Központi Bank reménytelen utóvédharca még hány napig tartja a lelket Görögországban.", "Görögország csődje nem pusztán azt fogja jelenteni, hogy a görög állampapírok tulajdonosai egyáltalán nem kapják vissza befektetett pénzüket, hanem azt is, hogy az állam a belső tartozásait sem lesz képes teljesíteni.", "Az állami alkalmazottak nem fognak fizetést kapni, ugyanúgy, ahogy a nyugdíjasok sem számíthatnak nyugdíjukra jó ideig. A pénzautomaták percek alatt kiürülnek." "a katasztrófa nem tud megállni a görög határon, hanem óriási gyorsasággal és lendülettel tovagyűrűződik majd a teljes euró zónában, Európában és végül megrázza az egész világot."

Ezeket a kijelentéseket azonban (Pataival ellentétben) úgy gondolom nem lehet egy figyelemre áhítozó ember megnyilvánulásának tekinteni. Az Unicredit Global Securities vezetőjeként az ilyen kijelentés teljesen más megvilágításba kerül, nem lehet magánvéleményként elhatárolni. Ha valaki tudja az igazságot a kérdésben akkor az Ő. Ugyanis az egész Euro válságának jelenleg kulcs kérdése, hogy egy görög csőd milyen hatással lenne a bankrendszerre. Egy stresz-teszt során továbbá kiderült, hogy az olasz bankrendszer elég rosszul áll ebben a kérdésben. És az egyik legrosszabb tőkemegfelelési mutatója az olasz bankok közül bizony az Unicreditnek van. Ezért az Unicredit egyik vezetőjének nem lehet magánvéleménye az euroválságról.

Az egész pénzügyi rendszer legfontosabb eleme a bizalom. Ilyen kiemelt pozícióban lévő embernek tudnia kellett volna hogy nem tehet olyan kijelentést ami ezt a bizalmat rombolja. Az hogy a betétesek megtakarításai elúsznak, pedig már egyenesen a rémhírterjesztés kategóriájába tartozik.

A BBC News-nak adott interjúban Alessio Rastani kertelés nélkül elmondta amit mindannyian tudunk, mégis kínos kimondani. Az angol nyelven tudók megnézhetik a videót lent. Olyan kijelentések hangzanak el mint: "Ez a gazdasági válság olyan mint a rák, ha csak vársz és vársz remélve hogy megszűnik, mint a rák csak nőni fog és már túl késő lesz." Továbbá kifejti hogy mint trader régóta álmodozik a recesszióról, szerinte a Goldman Sachs irányítja a világot, és felszólít mindenkit hogy készüljön fel.

Mostanság ahogy ismét a piaci nehézségektől hangos a média egyre több laikus ismerősöm kérdezni, hogy mire számíthat és milyen tanácsokat tudok adni. Azt gondoltam hogy ebben a posztban összegyűjtöm tehát az általánosságokat, úgyhogy ez inkább a tapasztalatlanabbaknak készül.

1. Ahogy a vicces mondás tartja "mindig legyen otthon annyi nemesfémed, amennyivel meg tudod vesztegetni a határőrt ha valami baj történne". Természetesen ennek az esélye elenyésző, de azért érdekességként érdemes leszállításra kérni egy kis aranyat. Jó dolog kézben tartani azt ami addig csak egy virtuális pozíció volt, ráadásul hosszabb távon az egyik legértékállóbb befektetés. A lényeg a mértéktartás, nagy mennyiség esetén már esetleg betörés veszélyének is ki teszed magad.

2. Közhelynek számít, de csak annyi pénzt fektess be amennyit épp nem használsz. Ne hagyd hogy bármilyen árfolyam befolyásolja a napi megélhetésed. Inkább költsd el a pénzed a szeretteidre. Kezdőként ne vállalj nagyobb kockázatot mint amekkora a befektetési számládon van, vagyis feljesd el a tőkeáttétet, a cfd-ket és társaikat napon túl. A magas volatilitású időkben, amilyen a mostani is, nagyon könnyen csapkod a piac és ha éppen számodra nem kedvezően, akkor könnyen jöhet a "margin call" a brókertől, hogy vagy fizess be még pénzt vagy elbuktad az egészet.

3. Szintén közhelynek számít, de mindig használj stop-ot. A pozíciók most nagyon gyorsan irányt válthatnak, semmien biztos tipp nincs. Ezért a legjobb ha előre meghatározod mekkora a veszteség amit még el tudsz viselni és ott szállj ki belőle, ne ragaszkodj hozzá, keress másik papírt. Ha akár csak egy ügyletet nem zársz le idejében, az elvihet akár annyi pénzt mint 3-4 másik nyerő pozíció.

4. A részvénypiac most természetesen esik, ezért nem ajánlom hogy hosszra játszon valaki. Amennyiben mégis muszáj akkor csakis minőségi részvények legyenek. Vagyis alacsony hitelszintje legyen, sok készpénz, tekintélyes eredmény és erős versenyelőny a versenytársakkal szemben. Olyan cégek amelyek akkor is megmaradnak, ha újabb válság jön. Depresszió vagy nem, az emberek akkor is fognak inni üdítőt, alkoholt és szükségük lesz gyógyszerre. Hangsúlyozom csakis akkor ha muszáj részvényben maradni. Ezektől a papíroktól sem várom hogy nyereséget hozzanak, de megakadályozhatják a nagy veszteséget.

5. Ha kitör egy összeomlás, akkor is lehetőség van ezt meglovagolni és nyereségesnek maradni. Az USA piacon vannak az ún. ETF-ek. Ezeken belül is az Ultra Short ETF-ek. Ezek olyan papírok amelyek hozama 2X akkora mint egy másik adott papír inverze. Például vegyük az UltraShort Financial ETF-et. (SKF) Ennek a hozama kétszer akkora mint a Financial ETF (IYG) inverzének. Szóval ha az IYG (ami a pénzügyi papírokat fedi) 5%-ot esik, az SKF 10% emelkedik. Ha 10%-ot esik az IYG akkor 20%-ot emelkedik az SKF. Ez ad lehetőséget hogy fedezzük a kockázatot ha pénzügyi részvényt veszük, vagy az egész pénzügyi papírok esésére játszunk. De hansúlyozom, hogy ezek a papírok nem alkalmasak hogy hosszú távon tartogassuk őket, csakis a rövid távú piaci mozgás lekövetésére.

Mostanra már tudhatod, hogy a piaci válság a pénzügyi szektorról elsősorbna a bankokról szólt. Ez a szektor még mindig nem heverte ezt ki, még nagyon sok nehézség áll előttük. A pénzügyi szektor esésére játszó ETF az SKF tehát nagyon jó eszköz az esés kihasználására, ha elkezd zuhanni minden.

6. A Russel-2000 shortolása. Ez az amerikai piac legpocsékabb indexe. Sok cég amelyik az indexben van nem is csinál nyereséget, és többség nem is járt jól a tőzsdei bevezetéssel. Ez a kockázatos cégek indexe, vagyis hulladék papíroké. Éppen ezért a Russel-2000 fog a legtöbbet esni ha a zuhanás beindul. Az ehhez tartozó Ulltrasort ETF a TWM amit érdemes venni.

7. A feltörekvő piacok shortolása. A válság utáni mélypontokból majdnem megduplázódtak ezeknek a piacoknak a papírjai. Ez a visszájára fordulhat ha újból esés jön. Ekkor ugyanis az intézményi befektetők ki fogják dobálni ezeket a portfolioikból és a biztonságosabb helyekre teszik a pénzüket. Emiatt a feltörekvő piacokat súlyosan érintené egy visszaesés. Érdemes lehet venni az UltraShort Emerging markets ETF (EEV), UltraShort China ETF (FXP), UltraShort Brazil ETF (BZQ) papírokat.

8. Ilyen biztonságosabb eszköz például az arany vagy a svájci frank. Itt további erősödés lesz amíg le nem nyugszanak a kedélyek.

X. Ez inkább csak javaslat, de ismert hogy szinte minden kereskedési stratégia betanulásánál fontosabb, hogy a kereskedő tapasztalatot szerezzen, vagyis hogy bámulja az árfolyammozgást és hogy lássa hogy mire hogy szokott reagálni a piac. A mostani helyzet különleges. Amellett hogy tele van félrevezető hírekkel, álszakértő okoskodásokkal, a meghatározó hírekre felnagyítva reagál a piac. Nagyon jó gyakorlat ez hogy megtanuljuk mi a fontos, mire kell figyelni és mikor kell nyugodtnak maradni. Ha még nincs meg a bejáratott és jól működő információ szerző technikád akkor egyebek mellett ajánlom a következőket:

-Twitter: az üzenetek rövidek és jól kezelhetőek, ideális arra hogy gyorsan megkapjuk az információkat. @Breakingnews @cnnbrk a vezető hírekért, @stocktwits közösség ahol $'ticker' jellel is szűrhetünk

-Freestockcharts: ingyenes grafikonrajzoló

-Finviz: a screenerjüket használom néha de jók a heatmapek is

-Google reader: az érdekes elemzéseket és blogokat gyűjtom össze, a saját blogom mellett ajánlom a bal oldali sávban összegyűjtötteket

Természetesen a hasznos tanácsokból és eszközökből még rengeteget lehetne összegyűjteni, de nem akarok abba hibába esni, hogy túl sok ötlet elfedte a lényeget. Úgyhogy sok sikert kívánok mindenkinek.

 Mindig lenyűgöz amikor egy viszonylag jelentéktelen esemény valahogy képes megváltoztatni a világtörténelem alakulását. Ebben az esetben egy szerencsétlen bozóttűz képes lehet az EU lejtmenetének elősegítésére.

De menjünk vissza 2009. januárjába. Egy teherhajó (Monchesgorsk) lőszert szállított Iránból Szíriába, de azt az amerikai USS San Antonio elfogta. Az akció az ENSZ hatáskörében történt, és az elfogást informált források tették lehetővé. Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki az összes nagyhatalomnál, beleértve USA-t, Németországot és Oroszországot is. A hajót bekísérték egy Ciprusi kikötőbe ahol egy tengeri bázis volt.

A hajó 120, 122, 126 és 160 milliméteres robbanótölteteket szállított. Ezenkívül tömörített puskaport, magnéziumot és egyéb rendkívül robbanásveszélyes alkatrészeket, összesen kb 1 tonnányi súlyban.

Ciprusnak nem kellettek ezek. De a németek, franciák és olaszok kijelentették hogy ők nem veszik át. Az amerikaiak tettek egy ajánlatot hogy segítenek megszabadulni a szállítmánytól. De senki nem csinált semmit. AZ egész szállítmány a tengeri bázison maradt.

És mit kezdett vele a bázis parancsnoka? Egy sátorban tárolta! Ott porosodott a bázison anélkül hogy bárki csinált volna vele valamit egészen július 11-ig. Amikor is egy szerencsétlen eset történt. Egy bozóttűz keletkezett nem messze a sátortól. A szél tovább terjesztette és a sátor is lángra kapott. DURR!

10 kilométerre is kitörte az ablakokat. Szerencsére csak egy tucat ember halt meg. (a bázisparancsnokkal együtt) De a robbanás lerombolta a sziget legnagyobb áramelőállító létesítményét. A gazdaság is megérezte ennek a hatását.

És mi történik most? A ciprusi központi bank segítségat kért az EU-tól. Be szeretnének lépni az EU segélyezési mechanizmusába minnél gyorsabban, mert minden nap növeli a problémát és a kockázatokat.

Közgazdasági értelemben Ciprus nem egy meghatározó gazdaság. A 2010-es GDP-je 17.5 milliárd euro, az államadóssága 10.5 milliárd, ami 60.5%-ot jelent.

Ciprus gazdasági problémáit tehát inkább a katasztrófa okozta, mint a hibás gazdaságpolitika. Az összes nagyhatalomnak (beleértve az ENSZ-et is) benne volt ebben a keze. A helyzet egyedi körülményeire való tekintettel elvárható egy nagyon kedvező segélycsomag Ciprus számára.

Németország képes rá (és valószínüleg meg is teszi) hogy mélyen a zsebébe nyúl. A redszerre való veszélyesség szempontjából az összeg csekély. De kiváncsi leszek milyen fogadtatása lesz ennek.

Írországot, Portugáliát és persze Görögországot mind rákényszerítették hogy a gazdaságot visszavető kemény megszorításokat hajtsanak végre. Az emberek ezekben az országokban már eddig is nagy árat fizettek. De még évekig nem vár rájuk más csak szenvedés. És Ciprus pedig kaphat egy könnyű segítséget. Az európai viták újra a feszínre törhetnek. Nem csodálkoznék, ha a ciprusi problémák Athén utcáira kerülnének.

Amit tudni kell az amerikai belpolitikáról az adósságplafon kapcsán: West Wing