finance

A Hold Alapkezelő "Afterhours" podcastjában nemrég elhangzott egy figyelemreméltó kijelentés: az egyik portfóliókezelő a "sell the rip" elv alapján keres shortolási lehetőségeket. Ez a megközelítés azonban több mint problematikus - valójában tökéletes példája annak, hogyan vetítjük ki vágyainkat a piacra, ahelyett, hogy objektíven elemeznénk azt

A legnagyobb gond nem is a shortolással vagy a momentummal van. A valódi probléma az, hogy ez a stratégia egy előre eldöntött mintát keres, függetlenül a tényleges piaci mozgásoktól. Ez nem más, mint a jövőre vonatkozó elvárások kivetítése, egy olyan vágy manifesztációja, hogy igazunk lesz. De a piac nem törődik a vágyainkkal vagy az elveinkkel - a piac egyszerűen mozog.

Érdekes megfigyelni, hogy a Hold portfóliókezelője, Balásy Zsolt, korábban meglepően sikeres volt előrejelzéseivel. Ez vélhetően annak volt köszönhető, hogy eddig képes volt kritikus látásmódra és nem követett merev sémákat. A hosszú távú siker kulcsa nem egy előre meghatározott elv követése, hanem az önreflexió és az alkalmazkodóképesség. Zsolt legnagyobb szerencséje, hogy kollégái segítenek neki ebben a folyamatban, ellensúlyozva esetleges vakfoltjait.

A Hold más portfóliókezelői ezzel szemben más megközelítést alkalmaznak. Ultrakonzervatív, CFA tankönyvszagú befektetési politikájuk a régiós piac és részvények elemzését tekinti hozzáadott értéknek és versenyelőnynek. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a régiós piacok mozgása nagyrészt leképezhető egy egyszerű ETF-fel. A valódi értékteremtés nem abban rejlik, hogy melyik régiós papír teljesít jobban a másiknál, hanem annak felismerésében, hogy mikor árazódnak ki a régiós kockázatok, ami az egész piacot mozgatja.

Különösen elgondolkodtató, hogy a Hold csapata elégedettséggel nyugtázza, amikor teljesítményük meghaladja a passzív alapokét. Ez a viszonyítási alap azonban hibás. Egy aktívan kezelt alap esetében a passzív alapok teljesítményének meghaladása nem lehet végcél, hanem csupán kiindulópont a valódi értékteremtés felé.

A sikeres portfóliókezelés nem előre meghatározott elvek vagy ultrakonzervatív megközelítések vak követéséről szól. A valódi kihívás az, hogy folyamatosan elemezzük és újraértékeljük a piaci körülményeket, rugalmasan alkalmazkodjunk a változásokhoz, és képesek legyünk felülírni saját előítéleteinket és berögzült mintáinkat.

A szűkös magyar piacon azonban gyakorlatilag ők az egyetlenek akik nagy nyilvánosság előtt beszélnek elképzeléseikről, gondolataikról, pozícióikról. Úgyhogy a versenytársaik még kritikára sem alkalmasak.